Egy gól a legeslegelején, három pont a legvégén!

Március 15-ei nemzeti ünnep miatt a megszokottól eltérő módon, szombaton játszottuk le soron következő bajnoki mérkőzésünket, ahol a THSE-Szabadkikötő vendégeként léptünk pályára. Mint ahogyan a beharangozónkban is írtuk, céljaink elérése érdekében a mostani összecsapást “kötelezően húzandónak” tituláltuk, mindannak ellenére, hogy biztosra vehettük: ez a meccs sem ígérkezik sétagaloppnak. Amikor megérkeztünk, láthattuk, hogy az ellenfelen túl a pálya talajával is meg kell majd küzdenünk, illetőleg a jelenlegi járványhelyzeti intézkedések miatt a szurkolók buzdítására sem számíthattunk. 

Véber György két helyen változtatott az előző heti hadrendhez képest, Lovász Bence és Bányai Péter került be ezúttal a kezdő tizenegybe. Az eltervezett játékunk a Honvéd ellenihez képest nem változott, ezúttal is szerettünk volna labdabirtokláson alapuló, rövidpasszos játékkal dominanciát kialakítani, ami hellyel-közzel - már amennyire a talajadottságok engedték - sikerült is. Már a bemelegítéskor igencsak motiváltan hangolódtunk a mérkőzésre, a kezdő sípszót követően pedig valósággal nekimentünk a hazaiaknak. Rögvest sikerült is betalálnunk, még ha nem is éppen szokványos szituációból tettük ezt: Vattai Balázs szögletrúgása oly módon csavarodott a kapu elé, hogy az a hálóban kötött ki! Bár egy Kikötő-játékos még menteni igyekezett, a veszélyesen szálló labdát már csak beljebb tudta segíteni. 0:1! 

Már a második percben vezetéshez jutottunk, ez pedig jelentősen átírta a ‘Kikötő taktikáját. Defenzív együttesre számítottunk, a gyors hátrányba kerülés okán azonban muszáj volt támadniuk, így viszont a mi akcióinknál nagy területek adódtak előttünk. Az első félidőben mi bizonyultunk veszélyesebbeknek, újabb gólt azonban nem jegyezhettünk már fel ebben a játékrészben. 

A szünet után két periódusra lehetett osztani a félidőt: egyikben az első 45 perchez hasonlóan mi voltunk mezőnyfölényben, a másikban viszont alábbhagyott a színvonal és magunkra húztuk ellenfelünket. Nagyjából a 75. percig próbáltuk a megszokott játékunkat játszani, azt követően viszont sokkal inkább az eredmény megtartására törekedtünk. Ennek következtében már az addigiakhoz képest többször merészkedtek el a “Halak” a mi támadózónánkba, csatározásaikat azonban rendre sikerült elhárítanunk. A második percben lőtt gólunk volt a mérkőzés egyetlen találata, ezzel a - némiképp szerencsés - mattolással pedig sikerült elhódítanunk a hőn áhított három pontot. 

Bár közel sem ez volt a csapat legjobb meccse, a körülményekhez képest helyenként tetszetős játékkal, de legfőképpen taktikusan, célorientáltan futballozva gyűrte le ellenfelét és húzta be a párharcot. Értékes pontokkal gyarapodtunk!

THSE-Szabadkikötő - Rákosmente FC 0:1

Gsz.: Vattai 

Hajrá Rákosmente, hajrá RKSK!