Labdarúgás: Sokgólos kudarc...

Hétközi forduló keretein belül a tavalyi bajnokcsapatot, az Iváncsa KSE együttesét láttuk vendégül hazai pályán. Ősszel az utolsó utáni percekben Járvás Zoltán góljával ikszre tudtuk menteni az odavágót, ez alkalommal pedig főként ennek okán, illetőleg a hétvégi, Dabas-Gyón elleni sikerünkből adódóan ismételten egy hasonló, vagy egy őszinél is jobb eredménnyel terveztünk előrukkolni. 

Az első félidő vendég-dominanciával indult, ám ez részben annak volt köszönhető, hogy stabil védekezésen alapuló játékra helyeztük a hangsúlyt, így a kezdeményezés át lett adva az iváncsaiaknak. Az első néhány percben akadt is néhány hazárd pillanat a kapunk előterében, majd később Olasz-fejes, egy Tarjáni-kapufa és egy Lettner-helyzet révén mi is tudtunk veszélyeztetni. Az első gólt is mi szereztük — csakhogy éppen szerencsétlen körülmények között a saját kapunkba juttattuk a játékszert. Egy közelről leadott löketet védett a kapus, ám a paskolás játékostársat talált el, onnan pedig a hálóba hullott a labda. 0:1. 

A gól ellenére nem adtuk fel, a mattolás előtt bőven adódtak helyzeteink, így továbbra is hittünk abban, hogy vissza lehet jönni a meccsbe. Ugyan egalizálni nem sikerült a szünet előtt, ebben a hiszemben vonultunk rövid pihenőre 45 percnyi játékot követően. 

A második játékrészben viszont hamar elszálltak a reményeink… Már az első etapban is minden védekező szögletnél a vendégek fejelték el a labdát (ebből egyszer a felsőlécet is megzörgették), a fordulás után hat perccel ennek meg is lett a böjtje… egykori játékosunk, Nyul Krisztián (én - a szerk.) érkezett sarokrúgásnál a rövid oldalon, aki a hálóba csúsztatta a labdát. Rá négy perccel egy oldalsó centerezésből Suszter László is megtalálta a kapuig vezető utat, így az 55. minutumban már 3:0-t mutatott az eredményjelző az iváncsaiak javára. 

Próbáltunk változtatni a formáción, valamint több cserét is eszközöltünk annak érdekében, hogy azzal talán a súlyos hátrány ellenére is sikerülhet új lendületet belevinni a meccsbe. Ezzel szemben viszont nemhogy élénkült a játékunk, hanem még inkább alábbhagyott a lelkesedésünk, amely újabb kapott gólokban csúcsosodott ki. Előbb Kozma Richárd harcolt ki büntetőt — melyet értékesített is —, majd megintcsak Suszter, végezetül pedig Kercsó tudott eredményes lenni. 0:6. 

Nem erre készültünk, nem erre számítottunk, mégis nagyarányú lett a vége. Az első félidőben bőven voltak lehetőségeink, aligha gondoltuk volna, hogy ez kerekedik ki belőle. Arcpirító fiaskó ide- vagy oda, nem ez a mérkőzés alapján érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ugyanis az Iváncsa ellen már a Fradi (4:0), a Honvéd (4:0), a Mohács (4:0), a Cegléd (5:0), a Gerjen (7:0), és a Dabas-Gyón kétszer (5:0, 4:0) is beleszaladt már csúnyább vereségbe. A nagyobb probléma, hogy már csak nyolc meccs van hátra, és ebből még hátra van az első és a második helyezett elleni derbi is… 

Rákosmente FC - Iváncsa KSE 0:6
Gsz.: - 

Hajrá Rákosmente, hajrá RKSK!
/Ny. K./