Elérkezett az idény utolsó összecsapása, augusztusig biztosan utoljára láttuk tétmérkőzésen NB3-as együttesünket a pályán. Matematikailag már tét nélkülinek bizonyult a vasárnapi játéknap számunkra, így ezen találkozón több játékosunk is a megszokottól eltérő szerepkörben kapott lehetőséget. A kapuban a frissen debütáló Szilvási Zoltán jutott szóhoz, aki nem csak az első meccsét játszotta rákosmenti színezetben, hanem először is lépett pályára felnőttporondon. Mellette pedig Simita Gergő számára is emlékezetes maradhatott a tegnapi, lévén ő pedig épp vasárnap ölthette századszorra magára a mezünket. Gratulálunk mindkét labdarúgónknak a mérföldkövek eléréséhez!
Aktuális ellenfelünk a Hódmezővásárhelyi FC volt, akiknek mindenféleképpen győzniük kellett ezen a játéknapon ahhoz, hogy életben tartsák a bennmaradás reményeit. Ám a sorsuk már nem az ő kezükben volt, ugyanis ha a Makó is nyerni tud a Paksi FC II ellen, akkor a vasárnapi eredménytől függetlenül mindenféleképpen búcsúzni kényszerülnek a harmadosztály jövőbeni küzdelmeitől. A vendégek még azért az utolsó szalmaszálukba is igyekeztek belekapaszkodni, és egyáltalán nem vették félvállról ezen összecsapást sem. Később azonban kiderült, mindhiába.
Az első félidőt jól kezdte csapatunk, látszólag kézben tartottuk a mérkőzést és az erősebb fél benyomását tudtuk kelteni. Ugyan nem állíthatjuk, hogy végig védekezésre kényszerítettük volna ellenfelünket, lévén a 'vásárhelyiek is képesek voltak olykor-olykor veszélyeztetni, összességében többet birtokoltuk a labdát és többször is a helyzeteinket szépen levezetett akciók előzték meg. Majd a 29. perc történései átírták az addig - számunkra kedvező - forgatókönyvet: egy szélről beívelt labdát a kapufára fejelt egy narancsmezes vendégjátékos, majd a kipattanóra ugyanazon labdarúgó szabálytalanság okán már nem tudott érkezni. A bíró a sípjába fújva a mészfoltra mutatott, és a megítélt büntető mellett a belső védőnket, Tóth Pétert a kiállítás sorsára juttatta. A büntetőt Füredi Szabolcs értékesítette.
(Felvetődhet a kérdés, hogy a jelenlegi szabályok mellett létezik-e még halmozott büntetés, azaz tizenegyes + kiállítás egyszerre.)
(Sárossy Dániel fekteti el védőjét)
A kiállítás ellenére nem tört meg a csapat lendülete, sőt, Sárossy Dániel révén kapufáig is eljutottunk, majd nem sokkal később szintén a hármas számú játékosunk által, ollózós mozdulatának köszönhetően igazán közel jártunk a gólszerzéshez, ám a kapus résen volt a nem várt lövés leadásának pillanatában. Sajnos nem tudtuk az előttünk kínálkozó lehetőségeket gólra váltani - persze emberhátrányban nem is olyan könnyű az ellenfél felé kerekedni.
A második játékrészben az elsőhöz hasonlóan nagy erőket mozgóítottunk az egyenlítés kiharcolása érdekében és a kiállítás ellenére egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet. A HFC támadásait rendre hatástalanítani tudtuk, támadásainkkor viszont mi sem jártunk sokkal több sikerrel. A legeslegnagyobb helyzetünket talán épp a 90. minútumban jegyezhettük fel, ámde döntő pillanatban végül nem sikerült a hálóba kotorni a játékszert, így sajnos a vendégek kaparinthatták meg a három pontot.
(Vecsésen is láthattunk hasonló mozdulatot, talán megihletett minket)
Közel álltunk az egyenlítéshez, és talán ha nem fogyatkozunk meg idő előtt,még a győzelem is meg lehetett volna. A Hódmezővásárhely ugyan nyert, de búcsúzni kényszerül az NB3-tól. Mi pedig innentől kezdve már a jövő évre koncentrálhatunk!
Rákosmente FC - Hódmezővásárhelyi FC 0:1
Hajrá Rákosmente, hajrá RKSK!
/Ny. K./