Kézilabda: Ezért is két pontot adnak

Mondják, a kötelező győzelmek a legnehezebbek, főleg idegenben. Ezt női csapatunk szombaton délután, Marcaliban meg is tapasztalhatta. Eljutottunk ugyanis arra a szintre, amikor már elfelejthettük az elmúlt szezonok sikertelen szereplését, mert kialakult és remekül összeállt egy csapat, amelyik idén már több értékes győzelmet aratott, így nem csoda, hogy a pont nélküli Marcali VSZSE csapata elleni mérkőzésnek – végre – mi voltunk az esélyesei.

A találkozó elején érezhető volt, hogy most nem fogjuk tudni azt a teljesítményt nyújtani, mint az elmúlt hetekben. Védekezésünk nagyjából rendben volt, ami viszont kicsit elfedte támadójátékunk gyengeségét: a lassú és körülményes előkészítést, illetve a rengeteg technikai hibát. Ezek tükrében még örülhettünk is annak, hogy 3 gólos előnnyel mehettünk a szünetre.

Fordulás után védekezésünk továbbra is feszes volt, és picit javult a támadójátékunk, így a félidő közepére úgy tűnt, sikerült megtörni ellenfelünket. Ekkor azonban hatalmasat fordult a játék képe: sajnos, a befejezésink nem sikerültek, ami pedig ennél még fájóbb volt, hogy a kihagyott helyzeteinkből gyors gólokat kaptunk, így ellenfelünk visszajött a mérkőzésbe. Ezt megérezte a közönség is és hatalmas nyomást helyeztek a pályán lévőkre.
Az utolsó percekre a hazaiak át is vették a vezetést. Ettől azonban fiatal csapatunk nem rettent meg, sőt megcsinálta azt, amit egész mérkőzésen kellett volna: rendkívül szorosra húzta a védekezést, támadásban pedig okosan játszva csökkentette, majd eltűntette hátrányát.
Az utolsó perc döntetlen állással és hazai támadással kezdődött. Zay Eszter átlövést védett, így hozzánk került a labda.  
Az utolsó időkérésünkkel okosan éltünk: Laki Bianka először kiállítást, majd 5 másodperccel a vége előtt hetest is harcolt ki, amit Bakonyi Dóra értékesített. Ellentámadásra nem volt idő, így küzdelmes mérkőzésen sikerült megszereznünk ezt a nagyon fontos két pontot, amivel már most többet számlálunk, mint tavaly az egész szezonban.

A következő fordulóban Hévízre utazunk, ahol újra nagyon nehéz mérkőzésre számíthatunk, azonban céljaink eléréséhez minden héten ilyen és ehhez hasonló összecsapásokra van szükségünk.

Marcali VSZSE – Rákosmenti KSK 27:28 (10:13)

Kiss László Sportcsarnok, 60 néző

Vezette: Atyimov Lajos, Jáger Tamás Gergely

Marcali: Zóka-Győri, Urbán 3, SZIVA-BALOGH P. 5(1), Buzás 6, SZABADI 8 (4), Duzsik 1, Dombóvári 4. Cs.: Krajczár (kapus), Pusztai, Légrádi, Borbély, Hennel, Kisgyura, Skellecz.

Játékos-Edző: Sziva-Balogh Piroska

RKSK: Zay – CSAJBÓK 5, Majoros 1 , Gyarmati 1, Laki 5, BAKONYI 14(8), Termány 1.
Cs.: Motyovszki (kapus), Francsics 1, Filákovity, Hullán, Le Thanh H., Vigh.

Edző: Ihász Ajtony Adrián

Eredmény alakulása: 11.p.: 5:7, 17.p.: 9:9, 37.p.: 15:17, 43.p.: 17:22, 57.p.: 27:25

Kiállítások: 6 ill. 0 perc             Hétméteresek: 6/5 ill. 8/8

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

Ihász Ajtony Adrián:

Nagyon jó kis csapatot raktunk össze, és az elmúlt mérkőzések után reméltem, hogy van saját arca is. Viszont most már sokadszorra azt érzem, hogy kaméleonok vagyunk. A körülményekhez alkalmazkodunk, nem mi irányítunk, nem a saját játékunkat játsszuk. Mivel ezt a lassúbb, taktikusabb játékot kevésbé ismerjük, ezért fordulhat elő, hogy hasonló eredményt érünk el a listavezető és a sereghajtó ellen. Ezen változtatnunk kell a jövőben.            
Azt azonban senki ne gondolja, hogy nem örülök a győzelemnek, sőt, nagyon boldog vagyok! Bár kézilabdában úgy tartják, hogy „az egygólos győzelem az edzőé”, én mégis elsősorban a CSAPAT sikerének értékelem, amibe persze én is beletartozom.

Gyarmati Gréta:

A vártnál nehezebben indítottuk a mérkőzést, a Marcali csapata ellen sajnos nem úgy jött ki a lépés, ahogyan azt az utóbbi időben megszoktuk. A védekezésünk elég kaotikus volt, de a második játékrészre összeszedtük magunkat. Idegenben sosem egyszerű játszani és az ellenfelünk hazai pályája sem könnyítette meg a dolgunkat, de igazi csapatként működtünk együtt. Az óriási akaraterőnk, és az edző higgadtsága a pálya széléről végül hozzásegített minket a két pont megszerzéséhez. Nagyon büszke vagyok a lányokra, mert a mérkőzés vége előtt nem sokkal, amikor igazán szoros volt az eredmény, akkor sem estünk kétségbe. Azt hiszem, ez az igazi csapatmunka és egy igazán frappáns kis csapat kovácsolódott belőlünk. Várjuk a jövő heti találkozót, ahol újra bebizonyíthatjuk, hogy mire vagyunk képesek.

Bakonyi Dóra: 

A legutóbbi meccseink közül ez volt az egyik legnehezebb. Talán nem számítottunk rá, hogy nem lesz egyszerű pontokat szerezni. Sok hibával és pontatlanul játszottunk, a védekezésünk is csak a meccs utolsó részére ált össze. Ennek ellenére nagyon örülök a két pontnak, megharcoltunk érte.